Osztályfőnöki órán már sok mindent megtudtunk a polihisztor művészről:
1864. március 9-én született Olaszországban, Genovában. Ötéves korában került Magyarországra. Művészi tehetsége korán megmutatkozott, már 17 évesen Bécsben kiállításon szerepelt. Ebben a városban tanult is, majd ezt követően Münchenben tökéletesítette tudását. Pénzhiány miatt tért haza Budapestre, ahol Benczúr Gyula mesteriskolájában festett tovább.
Kedvenc témái voltak a vásári jelenetek, állatok, csendéletek és portrék. Feszty Árpád: A magyarok bejövetele körképén ő festette meg a lovakat. Igazi polihisztor ember volt, mert a festészeten kívül foglalkozott kőfaragással, fametszetekkel, sőt zenével és hegedűkészítéssel is. Emellett ő tervezte és szerelte össze azt a kerékpárt, amivel járt, de repülőgépmodellt is gyártott, sőt a saját cipőit is ő készítette. A magyar Leonardo da Vinciként is emlegetik.
1939-ben Újpest díszpolgára lett. Nagymaroson hunyt el 1948-ban. Sírja Újpesten, a Megyeri temetőben van.
A halottak napjához közeledve rendbe raktuk a sír környékét, mécseseket gyújtottunk, elhelyeztük az emlékezés virágait és az iskolai közösségünk koszorúját az alábbi felirattal: „Sírját gondozzuk, emlékét ápoljuk“.
Hamarosan a temető is téli álomba merül, de tavasszal, születésnapja környékén újra meglátogatjuk, hogy elvégezzük a nyughely körül szükséges munkákat.  Bár a sírgondozás szomorú dolog, de büszkék vagyunk rá, hogy a mi osztályunk vállalta el ezt a faladatot.